Régóta

Magyarországon 1645-ben találkozunk első ízben a kecsketej gyógyító hatásának leírásával. Az antibiotikumok felfedezéséig általánosan ismert volt a kecsketej gyógyító hatása. A tüdőszanatóriumok mellett kecske tenyészeteket tartottak és a kecsketej-kúra volt a gyógyítás legfontosabb része.

Amennyiben a tej szárazanyagát, zsírtartalmát és mint a legfontosabbat a kazein és savófehérje arányt tekintjük, úgy anyatejpótlásra a kecsketej a legalkalmasabb.

Belsőleg

A kecsketejet a tehéntej-cukorra allergiás betegek is fogyaszthatják. Kisebb mértékű nyáktermelést okoz a gyomor és a bélrendszerben és a gyomorfekélyes betegeknél. A tej a gyomorba érkezve a pepszin hatására megalvad. A tehéntej – összetételéből és jellegéből adódóan – nagy pelyhekben alvad, míg a kecsketej kisebb pelyhekben. Az alvadék a kecsketej esetében lágy, míg a tehéntej esetében keményebb – vagyis nehezebben emészthető. A tehéntej alvadék-pehely mérete 15-200 g, átlagosan 70 g, míg a kecsketej alvadékpehely 10-70 g között változik, átlagosan 36 g. Ezek a kisebb pelyhek könnyebben emészthetők. Ha az esszenciálisan-tehát az élet fenntartásának szempontjából- szükséges aminosavak könnyen felvehető formában állnak rendelkezésre, az egy legyengült szervezet számára döntő fontosságú lehet.

Azonkívül a tejtermékek a savasító, illetve erősen savasító kategóriába tartoznak, ami alól csak a kecsketej és az anyatej a kivétel.

Külsőleg

A kecsketejben megtalálható a Q10 koenzim,és több mint 70 telítetlen zsírsav.

Elektrolit tartalma gyulladáscsökkentő, ezért külsőleg használva alkalmas a bőrallergia, ekcéma és kiütések enyhítésére.

Nemcsak magas az ásványi anyag tartalma, de megegyezik a bőr védőrétegében találhatóakkal, így a belőle készült szappanok mindennapi használat alatt sem szárítják a bőrt. Lúgos kémhatású, így visszaállítja a bőr normál PH- értékét.

Alacsony olvadáspontja miatt már 37 Celsius fokon behatol a bőr mélyebb rétegeibe és könnyen felszívódik.

Specializálni a gyógyhatást?

Nem nagyon ismerünk más olyan természetes növényi vagy állati hatóanyagot, amelyet szükségleteink szerint alakíthatunk. A kecske esetében ez egy  tudományosan bebizonyított lehetőség.
A kecskének az a tulajdonsága, hogy igényli a takarmány sokféleségét és ezért elfogyasztja a legkülönfélébb növényeket, lehetőséget ad arra, hogy speciális gyógytejet állíttassunk vele elő. E célból takarmányát olyan gyógynövényekkel kell kiegészíteni, amelyek hatóanyagait kívánjuk nagyobb mértékben a tejben megjelentetni. Például ha a kecskét parlagfüves legelőn tartják, akkor a lelegelt parlagfű allergén anyagaira ellenanyag képződik az állat vérében, ami a tejében is megjelenik.

Ez a hétköznapi, igénytelen növény,melynek gumója olyan, mint a krumpli, a napraforgók családjába tartozik. Két, két és fél méter magasra is megnő. Több fajtáját különböztetjük meg.

A csicsóka fő hatóanyaga az inulin. Ez egyfajta növényi rostanyag, amely képessé teszi a szervezetet arra, hogy öngyógyító tevékenységének maximumát érje el. Az inulin folyékony rost, melyet számos növény fruktooligoszacharid-része tartalmaz:

• gazdag inulinforrás a cikória növény gyökere, melyből pótkávé is készül,
• vagy a salátaként fogyasztott endívia és az articsóka,
• de a leggazdagabb inulinforrás eddigi ismereteink szerint az ősi biblikus időktől is ismert csicsóka.

Az inulin összetett szénhidrátvegyület, amely azonban eltér az ebbe a kategóriába tartozó keményítőktől, vagyis nem tekinthető cukornak sem, annak ellenére, hogy édes ízű.

A nagy eltérést ezektől az adja, hogy sem az ember szájában, sem az emésztőszerveiben nincs olyan enzim, amely képes lenne feloldani vagy megemészteni az inulint.

Ez a vízben oldódó nagyméretű rost, amely a bélrendszerben sértetlen marad, s így magához vonzza a jó baktériumokat a táplálkozásra. Miközben az ember számára emészthetetlen, kalóriatakarékosság szempontjából kiemelkedő jelentőségű.
Az inulin legnagyobb haszna probiotikus tulajdonságában rejlik, szelektív módon tápanyagul szolgál a hasznos bélbaktériumoknak, főleg a Bifidobacteriumoknak és Acidophilusoknak. A káros bélflóra tagjai számára viszont az inulin a szaporodást és táplálkozást illetően közömbös. A rossz hatású Clostridium perfringens és sok egyéb káros baktérium inkább a finomított cukor bomlástermékein élnek.
A vastagbél sok funkciója mellett a legveszélyesebb toxikus anyagok tárházának számít. Az ember, mire betölti az 50 éves kort, beleiben mintegy 5 kg mérgező hulladékanyag raktározódik el. Ezek a toxinok a bélflóra káros átalakítása révén a rossz emésztést (rothadásos), székrekedést, rákos megbetegedést,és végül az immunrendszer működésképtelenségét okozhatják. Ez pedig allergiához vezet, amely még tovább rontja az életminőséget. Szerencsére a rossz irányba változott bélflóra helyreállítására alkalmas inulin használatával ezek a káros hatások is elkerülhetőek.

A kedvező bélflóra táplálásán és fenntartásán kívül az inulinnak egyéb táplálkozás-élettani szerepe is jelentős; előnyösen befolyásolja a bél pH-értékét. A bél pH-értékének csökkenésével több létfontosságú ásványi só oldhatósága is növekedik, s ezáltal javul a szervezet kalcium- és magnéziumellátottsága. Az étrendbe épített inulin megszünteti a székrekedést, növeli a székletürítés gyakoriságát. Ezzel a béltartalom tranzitideje is lerövidül, ami a toxikus bomlástermékek képződését és felszívódásának lehetőségét megakadályozza. Vizsgálatok alapján bizonyossá vált, hogy alacsony vércukorszint esetében az inulin hatására a glukóz felszívódása növekedik, a béltartalom savassá válik, a koleszterinszintet szabályozza, csökkenti a szérum triglicerid szintjét és a vérnyomást.
A Bifodobacteriumok serkentése által csökken a patogén baktériumok élettere, melyek következményeként csökken a májtoxinok, a karcinogének mennyisége, mérséklődik az élelmiszer-intolerancia és immunstimuláns hatás érhető el.

1, Az allergia kiüthet! Szó szerint monoklit szerezhetsz.. Amikor a szénanátha lecsap, az orrüregi dugulás nyomása lehet olyan nagy, hogy az arc erei eltömődnek. A vér nem tud szabadon áramolni, és felgyűlik a szemüregben. A vér amely áramlik lefelé a szívbe, vagyis a vénás vér, kék színű (szemben az artériás vérrel, ami piros). Ha  megakad, ennek eredménye az allergiás monokli, az úgynevezett “black-eye szindróma.”

2, Összefüggés van az elhízás és az allergiák között. 2007-ben megjelent tanulmány írja a Journal Diabetes-ben, hogy a magas cukor, és zsírtartalmú, kevés rostot tartalmazó étrend kiváltotta immunválasz egy gyulladás, amely megnövekedett inzulin rezisztenciát okoz, ezzel arra sarkallja a szervezetet, hogy több zsírt tároljon.

3, Afroamerikai fiúknál négyszer nagyobb a valószínűsége, mint a lakosság többi részénél, hogy  élelmiszer-allergiában fognak szenvedni. 2009 márciusában készült tanulmány szerint a  8.200 résztvevőből a legmagasabb arányban az afroamerikaiak, férfiak és a gyerekek között találhatóak meg az élelmiszer-érzékeny  egyének. A genetikai és környezeti tényezőket illetően még folynak a kutatások.

4, Az ételallergia megjelenhet bármikor az ember életében. Noha a csecsemőkorban jön elő leggyakrabban a tej allergia, sajnos felnőttkorban is lehetséges hirtelen „megszerezni”. Előfordulnak szerencsés esetek, amikor az allergia is eltűnik, és a test nem reagál többé úgy a tejfehérjére, mint idegen megszállókra.  A gyerekek 80 %-a kinövi 6 éves korára. A rossz hír azonban, hogy a tapasztalatok szerint körülbelül a tejallergiások fele válik keresztallergiássá, vagyis érzékennyé más ételekre, allergénekre.

5, Az ételallergiák közül a földimogyoró-allergia a népesség mintegy 1,3%-át érinti. A leggyakoribb halálos kimenetellel járó érzékenység. A földimogyoró olyan erős allergén, amely nem csak fogyasztás, de minimális kontaktus esetén is potenciálisan életveszélyes  lehet, anafilaxiás sokkot okozva. Az anafilaxiás sokk olyan allergiás reakció, amelynél a hisztamin felszabadulása nyelési, légzési nehézségeket okoz, a keringés összeomolhat, és néha halálhoz is vezethet.

A földimogyoró elkerülése roppant nehéz, mivel előszeretettel használják adalékanyagként ételek elkészítésénél.

Nem létezik gyógymód a földimogyoró allergiára, és nincs terápia sem, amely megszüntetné vagy csökkentené a reakciók súlyosságát. A jelenlegi kezelések csak az tüneteket enyhíthetik, amikor azok már megjelentek.

Ismert tény, hogy az ételallergiás megbetegedések esetén táplálkozásbeli változásokkal, különböző diéták alkalmazásával jelentős tünetcsökkenés érhető el. A táplálkozás összetételének egyik faktora a probiotikumok fogyasztása. Probiotikumnak hívjuk azokat a bélbarát baktériumokat, melyek ellenállnak a gyomorsavnak, és élve eljutnak a vastagbélbe. Ezek szinte kivétel nélkül tejsavbaktériumok (Lactobacillusok) és bifidobaktériumok. Használatukkal a bélflóra összetétele célzottan és kedvező irányban befolyásolható.

A probiotikumok pozitív hatásai közé tartozik a szervezet ellenálló képességének növelése, az immunrendszer erősítése számos allergiát kiváltó tényezővel szemben, a koleszterinszint csökkentése, valamint a szervezet vitaminfeldolgozásának fokozása.
Az Allergy című szakmai folyóirat legutóbbi számában finn kutatók által közölt cikk újból ráirányította a figyelmet a tehéntej-allergia és az étkezési szokások között fennálló összefüggésre. A kutatók 230 ekcémás gyermeket vontak be a vizsgálatba. Négy héten keresztül a szokásos kezelés (tej kiiktatása az étrendből, ekcéma helyi kezelése) mellett a gyermekek egy része kapott  probiotikumot (Lactobacillus GG törzset).

A vizsgálat során négy hét elteltével a probiotikumot kapott gyermekek tünetei jelentősen – 65%-kal – csökkentek.

Néhányuknál pedig a tünetek javulása lényegesen nagyobb mértékű volt: ezt a csoportot az ún. IgE-szenzitizált gyermekek képezték.
A tehéntej-allergiát tudományosan három alcsoportra lehet osztani.

• Az első alcsoportot képezik az ún. IgE-szenzitizáltak, akiknél tehéntej elfogyasztását követően főként bőrtünetek jelentkeznek.
• A második alcsoportba tartoznak azok, akiknél a tehéntej az elfogyasztást követően rövid időn – pár órán – belül gyomor-bélrendszeri tüneteket eredményez. Ezt a csoportot nevezik nem IgE-szenzitizált csoportnak.
• A harmadik alcsoportba tartoznak azok, akinél a tehéntej a fogyasztást követően órákkal vagy napokkal eredményez gyomor-bélrendszeri tüneteket. (Sokan a laktózintoleranciát (tejcukor-érzékenységet) is allergiának gondolják, noha annak az allergiához semmi köze.)

A vizsgálat alapján elmondható, hogy azoknál a tehéntej-allergiás gyermekeknél, akiknél a bőrtünetek dominálnak, a bőrtünetek kezelése, illetve a tehéntej kerülése mellett érdemes a kezelésbe probiotikum fogyasztását is beiktatni.

A remény hal meg utoljára. A remény, hogy ha bennünket eddig elkerült az allergia és ezer megjelenési formája, akkor már védve is vagyunk egy életre. Vagy ha nem veszünk tudomást a gyanús tünetekről, akkor elmúlnak maguktól. A súlyosbodás helyett. Hát persze. És ha sokáig lógatjuk a pecabotot, jön a kívánságteljesítő aranyhal is.
Az elmúlt években jelentősen megnövekedett az ételekkel szembeni emésztőrendszeri, légúti, bőr és egyéb szervi betegségeket is okozó allergiák aránya, és főleg az előrehaladott korban lévő embereket, vagy az egészen kicsiket érinti.
Sajnos, a táplálékallergia nemcsak a már megszokott Glutén és Laktóz ügynököket veti be ellenünk. Ott menetel a sorban Hal ügynök és Mindenféle Tengeri Herkentyű-ügynök.
Gyerekek és felnőttek körében egyaránt gyakori a hal-allergia. A hal allergének hőtűrőek, ezért az allergiás reakciót nyers és főtt hal is okozhatja. Angio-neurotikus duzzanat (vagyis a torok és garat megduzzadása), kiütések, gyomor-bél görcsök, asztmarohamok és anafilaxiás sokk léphet fel pár perccel a hal elfogyasztása után.
Sokszor a szárnyashús is tartalmazza rejtve, hiszen a nagyipari állattermelés rendszeresen használ hallisztet eledelként. Vagy a gyanúsan olcsó rák-készítmény, amelynek összetevője 3%-ban páncélos, a másik 97 % halfeldolgozáskor maradt
Hiperérzékeny embereknél már az is okozhat allergiás reakciót, hogy megérinti a halat, vagy csak belélegzi az illatát – sőt, akár az is, hogy megcsókol valakit, aki épp halat evett.

Szóval a randevúkon ezentúl kötelező kérdés legyen: Drágám, fogyasztottál halakat vagy puhatestűeket az elmúlt pár órában?

Vannak, akik szerint nincsen ételallergia, mert a glutén vagy laktóz érzékenység születési rendellenesség. Pedig bármelyik kialakulhat még időskorban is. Éppen ezért a legnagyobb hangsúlyt a megelőzésre kell fordítani.

Ha gyermekkorban jelentkezik az allergia, ugyanúgy megmaradhat felnőttkorban is, noha van rá esély, hogy elmúlik.  A felnőttkorban jelentkező allergia viszont általában élete végéig elkíséri az embert. Plusz  egy diagnosztizált allergiával küszködő esetében nő az esélye a meglévőn túl egyéb túlérzékenység kialakulásának is.  Számos, allergiás gyermekekkel végzett tanulmány kimutatta, a viselkedészavar, agresszió, depresszió közti szoros összefüggést. Azaz az allergia előidézheti ezek kialakulását. A krónikus allergia perennialis gyakorta társul akut otitis media (fülgyulladás) kialakulásával. Továbbá fejfájást is okozhat, befolyásolhatja a gyermek koncentrációképességét, alvását, hallását, étvágyát, tanulási nehézségeket produkálhat. Ha a gyermek csak a száján keresztül tud lélegezni, az arc lágy csontjainak elváltozását is okozhatja.

A kisgyermekben kialakult atópiás (allergiás) hajlam még nem jelent azonnal betegséget és nem okoz tüneteket. A tünetek csak bizonyos külső tényezők jelenlétében alakulnak ki.
Ha ismerjük ezeket a kiváltó külső tényezőket, és lehetőség szerint kerüljük őket- akkor csökkenthetjük a veszélyét annak, hogy gyermekünknél később allergiás betegség alakuljon ki, illetve késleltethetjük a betegség megjelenését.
Mikor gondoljunk kisgyermekünk esetében a már valószínűleg kialakult (vagy kisbaba esetén az éppen kialakulóban lévő) atópiás hajlamára:
- ha valamelyik szülő allergiás (bármire),
- ha a kisbabát valami miatt nem anyatejjel, hanem tápszerrel táplálták,
- ha a gyermek közelében állandóan dohányoznak (szülők, nagyszülők),
- ha a kisgyermek az első két életévében betegség miatt antibiotikumos kezelést kapott, vagy RS-vírusfertőzésen esett át,
- ha bármely szülő allergiás valamely pollenre (pl. parlagfű) és a kisbaba pollenszennyezett hónapban születik (pl. parlagfűnél július-augusztus-szeptember).Emellett a gyermekek immunrendszere a túlzott higiénia miatt élete elején nem találkozik elegendő allergénnel.

Mivel a gyermekkori túlzott higiénia nem engedi, hogy a szervezet az élet természetes kihívásaival és akadályaival szembekerüljön, ezért az immunrendszer könnyen legyengül. A gyermekek szervezetének találkozniuk kell bizonyos kosz-, por- és kórokozó-mennyiséggel ahhoz, hogy az immunrendszerük megtanulja a védekezést ellenük.

További allergiára hajlamosító tényzők:
- az anya dohányzása terhesség alatt vagy után,
- az RS-vírusfertőzés csecsemőkorban,
- ritkán szellőztetett lakás, belvárosi lakás (szennyezett levegő),
- antibiotikum szedése az első két életévben,
- korai tápszeres táplálás vagy túl korai elválasztás,
- túl korán bevezetett allergizáló élelmiszerek a kisgyermekek étrendjébe.

Sajnos egyfajta allergia megjelenése esetén mással szemben is megnő az allergia valószínűsége. Ha valakinél megjelenik az allergia valamely allergénre, valószínű, hogy hamarosan másra is allergiás lesz, ill. megfelelő kezelés híján tünetei súlyosbodnak.

Az allergia egyre növekvő világproblémává vált. Ennek mérséklése érdekében az egyik legfontosabb tennivaló a betegség korai gyermekkorban történő felismerése és az egész emberre kiterjedő kezelés.